A szerencsejáték neme
Dosztojevszkij Játékosától a gengszterfilmek csillogó kaszinóig a játékosok férfiak. A nők legfeljebb csinos kiegészítőként, a terembe elvitt tárgyként szerepelnek, akik hozzájárulnak a férfiak teljesebb élményéhez. Pedig az egyre növekvő szerencsejátékpiacon egyre több a női fogyasztó. És a szerencsejáték pedig nem is játék, hiába hívják úgy.
A növekvő szerencsejáték piac
A szerencsejáték-függőség egyre jelentősebb közegészségügyi és társadalmi probléma Európában, azonban nemi dimenziói továbbra is ismeretlenek.
Például Olaszország Európa egyik legnagyobb szerencsejáték-piacával rendelkezik: a teljes szerencsejáték-forgalom a felmérések szerint meghaladja a 140 milliárd eurót, miközben az egy főre jutó éves költés is kiemelkedően magas volt, megközelítőleg 2500 euró volt 2023-ban. A teljes szerencsejáték-forgalom a 2021-es körülbelül 111 milliárd euróról az utóbbi években 140 milliárd euró fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a szerencsejáték-piac a 2000-es évek közepe óta több mint 200%-kal növekedett.
Adat Magyarországról csak a hivatalos Szerencsejáték Zrt.-től van, a többi becslés. Ez a cég 2024-ben több mint 1235 milliárd forint nettó, azaz kb. 3,1 mrd euró árbevételt ért el, ami 26%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Kis és szegény ország, kis szerencsejátékpiac. De az adat félrevezető.
Ez 320 eurót jelent egy főre számítva évente.
Kultúrára pedig egy magyar évente 115 eurót költ.
A játékosoknak kifizetett nyeremények összege Magyarországon 2024-ben meghaladta a 929 milliárd forintot, ami jól mutatja a piac méretét. Az online és sportfogadás a leggyorsabban növekedett; az online értékesítések több mint 50%-kal emelkedtek egy év alatt. De ezt nehéz megbecsülni, mert sok a szürke zóna a fogadásokban és nem is foglalkozik olyan sok civil szervezet a játékfüggők nyilvántartásával és rehabilitációjával, mint pl. Olaszországban.
A hiányzó nők
Bár a szerencsejáték hagyományosan a férfiakhoz kapcsolódik, az elmúlt évtizedekben a nők körében is jelentős növekedés figyelhető meg, különösen az online szerencsejátékok, a kaparós sorsjegyek és a mindennapi fogyasztási terekben – például trafikokban vagy bevásárlóközpontokban – elérhető, online játéklehetőségek terjedésével. Az ártalmatlannak kinéző lottózókban elképesztő összegeket fizetnek be játék címén. Magyarországon azonban rendkívül kevés kutatás vizsgálja a nők szerencsejáték-viselkedését, a függőség kialakulásának sajátos útjait vagy azokat a társadalmi tényezőket, amelyek a nőket különösen sérülékennyé tehetik.
A nemzetközi szakirodalom szerint a nőknél gyakran megfigyelhető, hogy a szerencsejáték kipróbálása és a függőség kialakulása közötti időszak jelentősen rövidebb, mint a férfiaknál. Emellett a női szerencsejátékosok körében magasabb a depresszió, a szorongás és más mentális egészségügyi problémák előfordulása. Sok nő nem az izgalom vagy a versengés miatt játszik, hanem a stressz, a magány, a rá nehezedő gondozási terhek vagy az anyagi bizonytalanság kezelésének eszközeként. Ezek az okok alapvetően eltérnek a férfiak körében jellemző mintázatoktól, ezért a csak férfiak tapasztalataira épülő megelőzési modellek gyakran nem tudják megfelelően megszólítani a nőket.
Magyarországon a nők szerencsejáték-függősége a nemi egyenlőtlenségekkel és számos más társadalmi hátránnyal is összefügg. Az alacsony jövedelmű, egyedülálló, idősebb vagy gondozási feladatokat ellátó nők fokozott kockázatnak vannak kitéve. A gazdasági bizonytalanság egyszerre ösztönözheti a szerencsejátékot remélt pénzügyi megoldásként, miközben a veszteségek sokkal súlyosabb következményekkel járhatnak számukra és családjukra. A szerencsejátékot ezért nem csupán egyéni viselkedésként, hanem strukturális egyenlőtlenségekkel összefüggő társadalmi problémaként kell értelmezni.
A fiatal lányok egyre korábban, és felkészületlenül találkoznak online szerencsejáték-szerű alkalmazásokkal és digitális játékformákkal, míg az idősebb nők esetében a nyugdíjazás, az egyedüllét vagy a gyász fokozhatja a sérülékenységüket.
A jelenlegi magyar szakpolitikai és egészségügyi megközelítések jellemzően homogén társadalmi problémaként kezelik a szerencsejáték-függőséget. Hiányoznak azok a tudományos adatok, amelyek lehetővé tennék a nemre, életkorra és társadalmi helyzetre szabott beavatkozások kidolgozását. Emiatt a leginkább veszélyeztetett csoportok – különösen az alacsony jövedelmű nők és az idősebb nők – gyakran kívül maradnak a kevés, alulfinanszírozott megelőző és támogató szolgáltatások látókörén. Sajnos.
Egy diákom készített interjúkat azokkal a nőkkel, akik gyakran egy vagy két családi ház árát dobálják be a nyerőgépekbe üveges szemmel, gyakran úgy, hogy a család csak akkor veszi ezt észre, mikor megjelennek a végrehajtók. Hogy addig a családjuk mire figyelt, az rejtély.
Mivel a szerencsejáték ugyanúgy szenvedélybetegség, mint a dohányzás vagy az alkohol ezért az ebből nagyon nagy profitot húzó Szerencsejáték Zrt. honlapján elérhető egy lista arról, hova forduljon, aki segítséget kér. Az elég réginek és alibiszerűnek tűnő listán szereplő helyek általános kórházak általános címekkel, és semmi más információ nélkül, kit lehet keresni és mikor. Ez így nem túl hívogató vagy biztató, ismerve a magyar egészségügyet, főleg a pszichiátriai ellátás állapotát.
A lista szerint, ha segítségre lenne valakinek szüksége, a Szerencsejáték-függőség Megelőzési Segítő Központ (SzMSK) ingyenes zöld számát hívhatja: 06 80 49 69 69. (Igaz, ezen a számon előfizető nem kapcsolható.) Néhány más telefonszámot felhívtam a találomra; senki sem válaszolt. Szóval sok szerencsét.