Mit csinálnak a tudományos kutatók?
Közérthető magyarázat azoknak, akik nem tudósok, hogy megértsék miért érinti ez mégis őket.
Hol dolgoznak a kutatók?
A humán és társadalomtudományi kutatók egyetemen vagy kutató intézetben dolgoznak. Ugyanúgy, mint a Banks papa Mary Poppinsban, aki bemegy a bankba, leül az íróasztalához és keresi a pénzt a fiókjába. A tudományban az a különbség, hogy a munkaidő nem 9-től 5-ig tart, valamint a fiókban gyakrabban nem találnak pénzt, mint ahogy igen. Valamint, hogy a női kutatóknak kisebb fiók jut, lényegesen kevesebb pénzzel, mint Banks papának.
Mit csinálnak a kutatók?
Az egyetemen dolgozó tudományos kutatók egész napi munkája nem csak abból áll, hogy a fiókban keresik a pénzt, mint Banks papa, hanem olyan munkabérért dolgoznak, melyet elvileg a napi nyolc órában elvégzett négyféle munkáért kapnak:
a tanításért kapott bér (adott számú kurzus tanítását jelenti egy félévben).
a tudományos kutatásra fordított munkaidő bére (kutat, olvas, konferenciára és levéltárba vagy terepre megy)
az egyetemi adminisztráció (bizottságokban idő töltése, tanmenet fejlesztés, stb)
a tudományos kommunikáció a társadalom szélesebb rétegeinek (szakterületéről ír és előadásokat tart azoknak, akik adójukkal eltartják, azaz adófizetőknek.)
Példa: az én munkaszerződésemben minden a négy elem 25%-ot kap de az tanévvégi jelentésben lehet jelezni, ha az adminisztráció vagy a kommunikáció több időt vitt el. (Ez például akkor történt, mikor naponta kellett posztolni meg interjút adni, mert a magyar kormány meg a sok, hirtelen kinevezett szakértő valótlanságokat állított a gender studies- ról.)
Mi következik ebből?
A presztizst, előléptetést és a kutatási pénzt a publikáció (2. pont) hozza, tehát azok akik inkább tanítanak, vagy egyetemi bizottságokban dolgoznak (nem véletlenül az itt dolgozók többsége nő), hátrányba kerülnek az előléptetés vagy kutatási pénzhez vezető értékelésnél.
Mi az a kutatási pénz, amiről annyi szó esik?
A kutatási pénzek kivásárolják a kutatót a munkahelyén, ha tanítanak (lásd 1. pont fent) tehát a fizetésért mást vesznek fel időlegesen, hogy az oktatási gyárban dolgozzon vagy-és a fizetése kutatási részét (lásd 2. pont fent) fedezik.
Hogyan lehet kutatási pénzt kapni?
Pályázni kell. Mi kell a pályázathoz?
ötlet. Az ötlet kollégákkal konferenciákon illetve a Banks papa féle iróasztalnál születnek. Ide el kell jutni és idő kell hozzá, ami női kutatóknak gyakrabban nincsen, mint van.
idő a pályázat megirásához. Egy komolyabb értsd sok pénzt hozó pályázat megirása annyi terjedelemben és időben is, mint egy könyv.
támogató háttér intézmény a pályázat beadásához. A CEU-n kb. 300 tanárára 20 fős kutatástámogatási osztály dolgozik, akik a kutatási projekteket figyelik, képzésekre járnak, jó kapcsolatokat ápolnak a pályázati ügyintézőkkel, megírják a pályázatok költségvetését, elolvassák a pályázatot és remek megjegyzésket tesznek, mert más (adminsiztratív és pénzügyi) logika alapján dolgoznak, mint a szakmájába belesüppedt kutató.
támogató intézmény a megnyert pályázat adminisztrálásában, hogy a számlák, szerződések meg legyenek és jól és időben. A kutatás végeztével a pénzügyi beszámolót megcsinálják.
Mi következik ebből?
Érdemes lenne tudni számszerűen, hogy a magyar egyetemeken milyen a intézményi támogatást kapnak a pályázatok írásához a kutatók. Ha tudja, kommentelje be.
További várható cikkek az oldalamon:
Melyek a legújabb trendek a humán és társadalomtudományok értékelésében?
Mit mér és mit nem mér az impakt faktor?
Mik azok az “EU-s” pályázatok?
Milyen kalandjai vannak egy kutatónak a nemzetközi tudomány minősítésben, ha a nevében olyan magyar betű van, melyet a nemzetközesített tudomány nem ismer?
És még sok minden más, ami a tudományban érdekes és fontos.