Szívhang visszhangja
Miközben a mesterséges terhességmegszakítások száma csökken, a születések nem nőnek, hanem csökkennek. Hogyan és honnan kerül ide a szívhang? Elmondom.
Fortepan 1971 6624 Sándor Dávid
Magyarországon az abortuszok száma folyamatosan csökken, és a felmérések azt mutatják, hogy elsősorban a szegények, a fiatalok és a már több gyermeket nevelő nők tekintik az abortuszot az egyetlen megfizethető fogamzásgátlási lehetőségeknek. Ezt ha bárkit valóban érdekelne az abortuszok számának a csökkentése olcsóbb fogamzásgátlási eszközökkel és iskolai szexuális oktatással lehetne tovább csökkenteni.
Akkor mi is a probléma?
A nők társadalmi helyzetének megítélésével kapcsolatos politikai küzdelmek és viták egyre erősödnek. Ezzel együtt az női termékenység szabályozása is.
Ezt jól mutatják Lengyelországban a legszigorúbb európai abortusztörvény módosítása elleni tiltakozások vezettek az illiberális PiS váalsztási vereségéhez. Valamint az Egyesült Államokban a Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezése alapvetően rajzolja át a politikai térképet.
Az abortusszal kapcsolatos politikai diskurzust Európában az amerikai és latin-amerikai keresztény fundamentalista abortuszellenes csoportok erősítik (azaz finanszírozzák). A „szívhang” elvét és nyelvezetét importálták Magyarországra, közpénzek támogatásával. Ez a törekvés a mesterséges fogamzásgátlás legitimitását is megkérdőjelezi.
És mi a valódi probléma?
Magyarországon a szakmai és politikai viták középpontjában két kérdés áll.
A szülés esetében a vita a korrupcióról, a szülészeti erőszakról és az anyák jogairól szól a túlmedikalizált, alulfinanszírozott magyar egészségügyi rendszerben. A beavatkozás mentes, természetes ún.kíméletes szülés és a hormonmentes fogamzásgátlás egyfajta „trójai falóként” jelennek meg az egészségügyi rendszerben.
Míg a TB nem támogatja a fogamzásgátlást, az az ún. keresztény „tablettaellenes” diskurzus kihasználja a nők reproduktív információk és alternatív orvosi gyakorlat iránti igényét a szülészeti erőszak elkerülése érdekében.
A szívhangról szóló legutóbbi rendeletet először a szélsőjobboldali Jobbik javasolta 2016-ban, és célja a szélsőséges szavazók megnyerése volt. (Itt olvashat erről többet.) A rendelet végrehajtása azonban a nőgyógyászok együttműködésétől függ. A Magyar Orvosi Kamara akkor támogatta a rendeletet, ami egy kétséges politikai agenda melletti kiállást jelez — nem először a magyarországi reprodukció történetében. (A nőgyógyász lobbyról itt olvashat többet.)
Ugyanakkor a magyar társadalom ma toleránsabb a legális abortusszal szemben, mint az európai átlag, főként a háborús nemi erőszak emléke és az 1950-es évek sztálinista abortuszkorlátozásai miatt. (Erről itt lehet többet olvasni.) Mind a szakmai, mind a politikai konfliktusok arra utalnak, hogy a születésszabályozás újraszabályozása kulcsfontosságú eleme a szélsőjobboldali rendszerek politikai legitimitásának világszerte. Kérdés, hogy az ún. szívhangrendelet megszüntetési javaslatban miért a magzat egészségét védték a kártékony ultrahangos meghallgatástól és nem a nők érdekeit.
Az abortusz történetét Magyarországon a háborús nemi erőszak, a nőgyógyászok mögöttes lobbiereje és az illiberális, antigender diskurzus metszéspontjában, amelyet a nacionalista diskurzus, mely a népességszám csökkenésétől tart, köti össze.
Magyarországon különleges, hogy az abortusz legalizálása 1945-ben a háborús nemi erőszak következménye volt. A jogalkotási folyamatban és a szakmai-politikai vitákban a politikailag jól beágyazott nőgyógyászok hol elősegítették, hol akadályozták a reproduktív jogokért folytatott küzdelmet aktuális politikai érdekeik szerint. Az illiberális fordulatot követő ultrakonzervatív tendencia pedig a reproduktív szabályozásban nem áll összhangban a magyar társadalom értékeivel és gyakorlataival. Így kérdéses, hogy az orvosi szakma, amely a korlátozó rendelkezés végrehajtásáért felelős volt, most meg a választások után úgy döntött, hogy nem, melyik utat választja: a politikai érdekek kiszolgálását vagy a nők véleményének figyelembevételét a politikai megosztottságon túl.